Soltész Rezső : Várj

Várj, ne rohanj el semmiért,
ne rohanj az Istenért,
előbb halgassál meg engem.
Várj, ne hamarkodd el nagyon,
legyen még egy alkalom, hogy én jóvá tegyem vétkem.

Várj, gondold meg hogy mit csinálsz,
ha egy percig csendben állsz
akkor nem mondsz végső búcsút

Nem sietsz el, nem rohansz el, nem hiszed azt, hogy elmúlt.

[proza]
Várj, tudom én voltam hibás, dehát nem kell senki más

csak egy kissé félre léptem.

Várj, ne ítélj örökre már, hisz az óra körbe jár és még vissza sírhatsz engem.
Várj, ne azonnal menj tovább, egyszer újra mondanád, hogy az élet velem szép volt,

Ne siess el, ne rohanj el, ne hidd el azt, hogy csak volt!

Várj, ne dobd el a holnapot, fogadj el ahogy vagyok
hiszen érted égek lázban
Várj, ne mondd azt hogy vége van
ne legyél bizonytalan mert egy percig másra vágytam.

Várj, ne rohanj el semmiért,
ne rohanj az Istenért,
Tudod, egyszer őrült voltam.

Tied vagyok érted vagyok bocsásd meg hogy hibáztam,
A Tied vagyok érted vagyok bocsásd meg hogy hibáztam.